home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
95H12
/
NETFOR.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-08
|
8KB
|
112 lines
@VHálózatról mindenkinek@N
Érdekes fórum színhelye volt nemrégiben a budapesti
Atrium Hyatt szálloda. Az MMI nevû amerikai
konferenciaszervezô és piackutató cég hozta össze a hazai és
külföldi elôadókat azzal a céllal, hogy a nagy
felhasználóknak képet adjon az informatikai hálózatról,
várható fejlôdési irányairól. Különös jelentôséget adott a
kétnapos fórumnak, hogy néhány nappal követte a nagyok
képviselôinek brüsszeli tanácskozását, ahol éppen a nagy
sebességû nyilvános adathálózatokról, fejlesztéseik állami
támogatásáról tárgyaltak.
Ma már ott tartunk, hogy mindenki a hálózatokról beszél,
a szakújságok szerkesztôségeit elöntik az újabb és újabb
szenzációs bejelentésekrôl szóló tudósítások, s eközben
meglehetôsen kevesen vannak azok, akik pontosan értik,
tudják, mirôl is van szó, mi történik egy hálózatban az
adatokkal, egyáltalán mikor milyen hálózatot érdemes
kiépíteni, és azt mire lehet használni. Ezen a fórumon -- a
rendezôi szándék szerint -- ilyen és ehhez hasonló
kérdésekre lehetett választ kapni, bár a hallgatóságban
viszonylag sokan ültek olyanok, akik legalább annyit tudtak
a dolgokról, mint az elôadók. Valahogy úgy van ez a
szakemberekkel és a felhasználókkal is, mint az adatokkal az
OSI (Open Systems Interconnection, nyílt rendszerek közötti
kapcsolat) nemzetközi szabvány hét rétegében. Minél feljebb
megyünk a hierarchiában -- a rétegekben -- annál inkább az
átfogó kép, a bitek által hordozott információ a fontos, de
azért nem árt, ha mindez szilárd alapokon nyugszik. Vagyis
ha nem tudja is valaki elmondani, milyen funkciójú bitekbôl
áll egy adatcsomag (ez a legalsó fizikai réteg az OSI-ban),
azért nem árt, ha tud róla annyit, amennyit @KHorváth Gábor@N
elmondott.
Egyelôre mintha mindenki csak tapogatózna, alapvetô
kérdések nehezen dôlnek el a nagy sebességû hálózatok
világában. Az egymáshoz közel esô, ugyanabba a helyi
hálózatba bekapcsolt gépek közötti kábelen jóval kevesebb
adatot kell átküldeni egységnyi idô alatt, mint amennyi két
ilyen rendszer között mozoghat egyetlen kábelen, s ahogy nô
a kábel által összekötött hálózatok együttes nagysága, úgy
kell egyre nagyobb kapacitás a forgalom lebonyolítására. A
közvetlenül kapcsolódó gépek között még mindig bôven
elegendô a szakemberek szerint, ha másodpercenként 10 millió
bitet át lehet küldeni, de ma már megoldott a 100 millió
bites átvitel is ezen a ponton. A munkahelyekbôl kialakított
füzéreket, kisebb csoportokat már érdemes egy nagy sebességû
gerincvezetéken -- általában fénykábelen -- keresztül
összekapcsolni. Azt, hogy egy ilyen üvegszálkötegen mennyi
információt lehet eljuttatni idôegység alatt a címzetthez,
már nem csak a közvetlen fizikai sebesség határozza meg,
hanem az is, milyen módon állítják össze és irányítgatják a
hálózaton a számítógépek által föladott üzeneteket,
elindított adatcsomagokat. A legegyszerûbb, ha minden üzenet
mindenhová eljut, és a címzett kiválasztja azt, amelyik neki
szól. Ez azonban hatalmas redundanciát jelent, amit már egy
nagyobb helyi hálózat is nehezen képes kiszolgálni --
különösen akkor, ha egyes csomagok mozgóképet szállítanak, s
ezért nem mindegy, milyen sûrûn érnek célba. Tehát még jóval
korábban, a csomópontokban érdemes elhelyezni egy-egy
váltót, amely abba az irányba tereli a csomagot, amerre
várják, s nem engedi elkóborolni. Ennek a nagy sebességû
tereléses hálózatnak van most kialakulóban a megvalósítása,
és komoly küzdelem bontakozott ki az úgynevezett ATM
(aszinkron adatátvitel), illetve az eddig legelterjedtebb
Ethernet gyorsabb, most éppen másodpercenként 100 megabitet
tudó változatai között.
Ezzel a kérdéssel foglalkozott elôadásában @KIain
@KStevenson,@N aki bemutatta, hogy a 16 csatlakozóhelyes
fénykábeles ATM csoport ára egy év alatt a felére esett.
Ugyanakkor a 100 megabit/secundum sebességû Ethernet kártyák
gyakorlatilag ugyanannyiba kerülnek, mint korábban a 10
megabitesek, és elônyük, hogy elegendô ilyet beletenni
azokba a gépekbe, amelyeknél az alkalmazás megköveteli ezt a
sebességet, tehát a meglévô aktív hálózati elemeket csak
bôvíteni, fejleszteni kell, nem kicserélni. Az is kiderült
az elôadásból, hogy a teljes összekapcsoltság problémái nem
szûkíthetôk le a sebesség kérdésére. Ismét elôtérbe kerülnek
a nagyszámítógépek, amelyeket az utóbbi években már szinte
temetett a szakma. Igazán nagy adatbázisokat ugyanis még
mindig csak ezeken lehet hatékonyan üzemeltetni, és a
hálózatok vezérlésében, nagyobb földrajzi egységek
összefogásában is szerephez juthatnak -- mint az nagyon jól
látszik a telefonhálózatok kapcsoló számítógépei esetében.
Iain Stevenson szerint lassú lesz az ATM térhódítása,
például a kapcsolt helyi hálózat (LAN switching)
népszerûsége miatt. Viszont a várható igény a mozgóképek
továbbítására 1996-tól már ösztönözheti az áttérést erre a
technológiára. Az ô elôrejelzései szerint 2000-ben Európában
már majd kétszázezer ATM elvû munkacsoport-kiszolgáló helyi
hálózat lesz -- ezek száma ma még elenyészô. Érdekes, hogy
Amerikára is ugyanezt a közelítô számot adta meg, pedig ami
a hálózatot illeti, az Egyesült Ållamok elônye ma még
hatalmas az òvilággal szemben.
Ellenpontként @KLarry Kopczak@N elôadása említhetô, aki a
szerves fejlôdés fontosságát, azon belül is az úgynevezett
100VG Ethernet technológia versenyképességét hangsúlyozta.
Nagy sikert aratott @KKollár László@N a Polgári Bankból, aki nem
annyira technikai, mint alkalmazói oldalról fogalmazta meg
azokat a követelményeket, amelyeknek eleget kell tennie egy
banki hálózatnak. Volt még szó termékekrôl -- Windows NT,
Netware 4.1, 3Com berendezések --, Internetrôl és a hálózat
szerepérôl a munkafolyamatok számítógépes támogatásában.
@KKléberg Vianna,@N a rendezô MMI európai igazgatója
elégedett volt a konferenciával, a magyar elôadókkal, és már
a következô konferenciát szervezi szeptember végére, október
elejére az Internetrôl. Ezzel a témával idôszerû
foglalkozni, hiszen Magyarországon és világszerte egyaránt
most kezdôdött meg az Internet lehetôségeinek feltárása az
üzleti élet számára.
@KVargha Márton@N